A globális felmelegedés jelentősen gyorsulni látszik: az elmúlt 100 évben mintegy 0,6 Celsius fokkal nőtt a földi légkör átlaghőmérséklete, az északi féltekén azonban ebből 0,15 fok az utolsó évtizedre esik! Ugyanitt az utóbbi 40 évben 10 százalékkal csökkent a hótakaró felülete. A légkörben az üvegházhatásért felelős gázok közül a szén-dioxid mennyisége 150 év alatt 31%-kal, a metáné 151%-kal nőtt. Számos európai országban sorra dőlnek évszázados hőmérsékleti rekordok;

Michael Newchurch vezette kutatócsoport 2003. augusztusában arra az eredményre jutott, hogy az ózonpajzs külső részén (a sztratoszféra felső rétegeiben) jelentősen lassult az ózon lebomlásának sebessége. Földi és műholdas mérések adatait elemezték 20 évre visszamenően, és azt találták, hogy a korábbi, évtizedenkénti mintegy 8%-os ritkulás a legutóbbi évtizedre vetítve a felére, 4%-ra csökkent a felső rétegben. A tendencia minden bizonnyal az 1987-es Montreáli Egyezménynek köszönhető, amely korlátozta az ózonréteget károsító CFC (klór-fluor-karbon) vegyületek felhasználását. Newchurch szerint néhány év múlva teljesen leállhat a felső réteg pusztulása, majd megfordulhat a folyamat, megkezdődhet a regenerálódás – az eredeti állapot helyreállása azonban legalább 50 évet vehet igénybe. Ugyanakkor ez a korábbi előrejelzésekhez képest, amelyek akár 80-100 évre is tették a helyreálláshoz szükséges időt – optimista becslés. A kutatók szerint viszont nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az alsóbb ózonrétegek regenerálódása bonyolultabb folyamat, amelyben a globális felmelegedés okozta hőmérsékleti változások és átalakuló légköri áramlási viszonyok negatív szerepet játszhatnak.

Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) 2003. július 2-án jelentést tett közzé, mely szerint »az átlaghőmérséklet további növekedése mellett, a klímaváltozás következtében nőhet az extrém időjárási események száma és intenzitása«. A világszerte több ezer kutató részvételével működő Klímaváltozási Kormányközi Bizottság (IPCC) első, 1990-ben kiadott jelentéséhez képest a mára feldolgozott adatok szerint a helyzet lényegesen drámaibb. A globális felmelegedés jelentősen gyorsulni látszik: az elmúlt 100 évben mintegy 0,6 Celsius fokkal nőtt a földi légkör átlaghőmérséklete, az északi féltekén azonban ebből 0,15 fok az utolsó évtizedre esik! Ugyanitt az utóbbi 40 évben 10 százalékkal csökkent a hótakaró felülete. A légkörben az üvegházhatásért felelős gázok közül a szén-dioxid mennyisége 150 év alatt 31%-kal, a metáné 151%-kal nőtt. Számos európai országban sorra dőlnek évszázados hőmérsékleti rekordok; Ázsiát özönvíz és 50 fok feletti hőség egyaránt sújtja; világszerte kiugróan magas a pusztító viharok száma. Magyarországon a világátlagnál gyorsabban, 0,68 fokkal (a nyári félévben több mint egy fokkal!) emelkedett a középhőmérséklet az elmúlt 100 évben: ötven éve nem tapasztalt szárazság sújtja a mezőgazdaságot